Buborék Búvárközpont

OKTATÁS

Hogyan lehet búvárrá válni?

 

Ha még sosem merültél, de kíváncsi vagy rá, a legjobb első lépés egy próbamerülés. Nincs előképzettség, nincs elkötelezettség – csak megtapasztalod, milyen víz alatt lenni. Ha megvan a kacsintás, akkor tudod, neked való-e.

Ha igen, a következő állomás az OWD (Open Water Diver) tanfolyam – ez az igazi alapvizsga. Elvégzése után bárhol a világban merülhetsz, egészen 18 méteres mélységig, merülőtárssal. Ez az a szint, amivel a világ óceánjai megnyílnak előtted.

Aztán ha a mélység hív, vagy valami speciális érdekel, jönnek a haladó lehetőségek:

– Haladó tanfolyam – ezzel lemehetsz 30 méterre is

– Éjszakai merülés – egészen más világ napnyugta után

– Roncsmerülés – történelem és titkok a víz alatt

– …és még sok más specialitás, attól függően, mi fog meg igazán.

Nem kell mindent egyszerre. Mindenki a saját tempójában halad – van, aki az OWD után évekig boldogan merül sekélyebb vizekben, van, aki azonnal folytatja. A lényeg, hogy te döntöd el, merre visz az utad.

Próbamerülés

Ha még sosem merültél, de kíváncsi vagy, mi van a felszín alatt, kezdd itt!

Megnézem

Kezdő búvár

Az első lépés, ha eldöntötted, hogy búvár szeretnél lenni!

Megnézem

Specialitás tanfolyamok

Tanulj merülni roncsok között, barlangban, hajóról, műszerrel, stb.

Megnézem

Gyermekoktatás

Játszva ismerkedünk a vízalatti világgal, akár már 8 éves kortól.

Megnézem

Haladó búvár

Ha eldöntötted, hogy nem csupán egynyári hobbi számodra a búvárkodás.

Megnézem

Mesterbúvár

A szabadidős búvárkodás legfelső szintje, az „amatőr” búvárok királya.

Megnézem

Hivatásos búvár

Ha a búvárkodást nem csak űzni, hanem oktatni is szeretnéd.

Megnézem

Technikai búvár

Ha mélyebbre szeretnél merülni, kevert gázzal, erre van szükséged.

Megnézem

Fedezd fel velünk a búvárkodás világát!

BUBORÉK BÚVÁRKÖZPONT

SSI KÉPZÉSI KÖZPONT VAGYUNK

Miért éppen SSI?

A Scuba Schools International (SSI) 1970-ben alakult azzal a vízióval, hogy bárki számára lehetővé tegye a biztonságos búvárkodás elsajátítását. Mára a világ legnagyobb, búvárképző rendszere lett, több mint 3 500 képzési központtal, 150 országban, 100,000-nél is több főt számláló szakember gárdával.

Az SSI magas színvonalú képzési programokat és oktatóanyagokat biztosít a szabadidős búvárkodás, a kiterjesztett hatótávolságú búvárkodás, a szabadtüdős merülés, a sellőprogramok, az úszásoktatás és a vízimentő képzések területén, a kezdő szinttől egészen az oktatóképzői szintig. Digitális és nyomtatott anyagaik több mint 40 nyelven érhetők el, lehetővé téve, hogy az emberek világszerte felfedezzék a víz alatti világot.

Búvár Wikipedia

Búvár wikinkben összegyűjtöttünk néhány alapfoglamat, amelyek hasznosak lehetnek, ahogy elmerülsz a búvárkodás világában.

  • Búvárfelszerelések
  • Búvároktatási rendszerek
  • Búvártanfolyamok menete

Búvár "ABC"

A búvár víz alatt nyitott szemmel homályosan lát, mivel szemünk akkor tud éles képet adni, ha levegővel érintkezik. Ezért hordunk búvárszemüveget, mely legfőképpen abban tér el az úszószemüvegektől, hogy a búvár orrát is magában foglalja. Erre azért van szükség, hogy merülés közben a növekvő nyomást a maszk alatt is ki tudjuk egyenlíteni, levegő aláfújásával. Lehet egyben vagy osztott üveggel szerelve. Fontos, hogy hőkezelt üveg legyen benne. A műanyagok karcolódnak, s nehezebben (vagy sehogy sem) páramentesíthetők. Léteznek speciális maszkok, melyekbe dioptriás lencsék is kaphatóak. Kiválasztás elsődleges szempontja, hogy jól illeszkedjen az arcra.

A búvárszemüveghez (bal oldalon) rögzített műanyag cső, mely felszíni úszás közben lehetővé teszi, hogy arccal a vízben lefelé nézve ússzunk és lélegezzünk egyszerre. Olcsóbb és drágább modellek között választhat a búvár. A légzőkészülékből lélegezni sokkal kényelmesebb mint légzőcsőből, ezért eleinte sok búvár idegenkedik tőle. Kellő gyakorlással megszerethető, s igazán hasznos társunk lesz. Használata a legtöbb iskolarendszerben kötelező, mivel nem csak kényelmi, hanem biztonság felszerelés is. Amennyiben a merülés során elfogyna a levegő a palackból, rendkívüli módon megkönnyíti a felszínen történő kiúszást.

Igen megkönnyíti a vízben haladásunkat. Uszonnyal az is tud úszni, aki egyébként nem. 😊 Két fő fajtája a „papucsos” azaz mezítlábas és a pántos azaz búvárcsizmára vehető. Készülékes merüléshez a csizmás változat ajánlott. Vásárlás esetén a pántos uszonyt csizmával együtt javasoljuk felpróbálni, beszerezni. Érdemes kikérni búvároktató tanácsát.

Pántos uszonyokhoz használjuk. Előnyei: neoprén anyag védi lábfejünket a hideg víztől, lehet benne gyalogolni, kényelmessé teszi a pántos uszony viselését. Érdemes az uszonnyal együtt beszerezni. Létezik belőle kemény és puha talpú változat. A puha kényelmesebb, parti merüléseknél, főleg sziklás talajon, viszont kényelmesebb kemény talpúban közlekedni.

Légzőkészülék (SCUBA - Self Contained Underwater Breathing Apparatus)

Nyomástartó edény, melyben a búvár a sűrített levegőt (vagy egyéb légzőgázt) viszi magával a merülésre. Anyaga: acél, alumínium vagy kompozit. Merülésre általában acél vagy alumínium palackot használunk. Európában a 6, 10, 12, 15 és 18 literesek terjedtek el. Általában 200 bar üzemi nyomáson használhatók. Szigorú biztonsági előírások övezik. Évente vizuális ellenőrzésen, 3 évenként hatósági nyomáspróbán kell átesniük. A palackon szelep található, melyre a nyomáscsökkentő szerelhető fel. Két elterjedt csatlakozási mód: DIN (német) és INT (internacionális) szabvány szerinti. Európában a DIN, USA-ban az int szabvány elterjedtebb, de adapterekkel átalakíthatóak.

A találmány 1942-43-ra datálódik. Rövid története, egy véletlen találkozás, ahol Émile Gagnan mérnök mesél Jacques Cousteau fiatal katonatisztnek találmányáról, a szívásra adagoló nyomáscsökkentőről, mellyel autók hajthatók benzin helyett gázzal. Ebből a beszélgetésből született meg a vízi tüdő azaz Aqualung, mellyel azóta is merülnek a búvárok. Kezdetben a két sorba kötött nyomáscsökkentő egy dobozban a búvár hátán volt, s két vastag gégecső jött előre a szájrészhez. Később ezt szétválasztották, így jött létre a szájreduktor, ahol a palackhoz rögzített nyomáscsökkentő (első lépcső) csökkenti köztes (alacsony) nyomásra a kezdetben 200 báros levegőt, majd a szájrészbe épített nyomáscsökkentő (második lépcső), pontosan környezeti nyomású levegőt adagol a búvár szájába. Két fő fajtája az egyszerű dugattyús és a bonyolultabb, kiegyensúlyozott. A kiegyensúlyozott reduktor előnye: finomabban szabályoz, nagy mélységben sem változik a légzési ellenállása. Hátránya: magasabb ár és szervízigényesebb. Egyszerű kiegyensúlyozatlan reduktor előnye: alacsonyabb ár, olcsóbb szervízköltség, hátránya kevésbé finom adagolás.

A búvármellény egy több funkciót ellátó, nélkülözhetetlen felszerelési tárgy. Mellény formája után kapta a nevét, s valóban úgy vesszük fel mint e ruhadarabot. Állítható hevederekkel tudjuk magunkra igazítani. Maga a mellény egy levegővel tölthető zsák. Így térfogatának változtatásával szabályozhatjuk emelkedésünket és süllyedésünket. A mellény hátoldalán egy vagy két gyorszáras heveder található, mellyel a palackot rögzítjük hozzá. Két fő fajtája a hagyományos búvármellény (melyben a kiegyenlítő térfogat körülveszi a búvárt) és az újabban divatos „wing” elnevezésű (melyben a kiegyenlítő térfogat egy patkó vagy kör alakú formában a hátunkon helyezkedik el)

Búvárruha

A búvár testének védelmét szolgálja merülés közben.

Vékony anyagból készített ruha, melynek hővédelme nincs, leégéstől és csalánozóktól véd. 30 Celsius foknál melegebb vízben ajánlott.

A legáltalánosabban használt a hobbi búvárok között. Anyaga neoprén mely gázzal habosított gumi. Ettől jó hőszigetelő. Minél vastagabb az anyag annál jobban szigetel. Mérete igen fontos: nem lehet túl szoros, mert zavarja a búvárt, esetleg légzési nehézségeket is okozhat, de megfelelően passzosnak kell lennie, ahhoz, hogy a víz ne közlekedjen alatta. Működésének lényege: vízbe szállva, egy kevés víz be tud folyni a ruha alá, de ha az kellően illeszkedik a testre, akkor nem közlekedik, így a test ezt a minimális vízréteget átmelegíti, s a továbbiakban a ruha jól szigetel. Minél hidegebb a víz, annál vastagabb ruhát használ a búvár, lehetőleg az egész testet beborítva.

Hideg vízben a nedves ruha nem nyújt elegendő védelmet, ekkor használnak száraz ruhát a búvárok. Lényege: a zipzár és a mandzsetták is vízzáróak, a búvár teste száraz marad. Két fő fajtája: neoprén és trilaminát anyagból készültek. A neoprén már anyagában szigetel, hideg vízben hosszan tartózkodó búvárok ( különösen munkavégzéshez) ezt szokták választani. Trilaminát anyag csak vízzáró, nem szigetel. A hőszigetelést ez esetben a termo anyagból készült aláöltözők jelentik, melyet a vízhőfokhoz választanak. Hobbi búvárok elsősorban ezt szokták választani.

Előnye: hidegebb vízben is kényelmesen merülhet, így meghosszabbodik a búvárszezon.
Hátránya: magasabb a költsége és képzést gyakorlást igényel a használata.

Műszerek

Három adat szükséges a merülés biztonságos lebonyolításához az idő, a mélység és a levegőnk mennyisége. Ezek ismeretében lehet tervezni és lebonyolítani a merülést. Tervezéshez és biztonságos lebonyolításhoz ma már a búvárcomputer is elengedhetetlen, mely ezen műszerek közül többet is helyettesíthet, illetve a szükséges számításokat is elvégzi helyettünk.

Folyamatosan mutatja a palackban rendelkezésünkre álló levegő mennyiségét. Könnyen belátható, hogy ez az egyik legfontosabb műszer, mivel nem szívesen maradnánk levegő nélkül a víz alatt. Létezik hagyományos analóg változat, mely a nyomáscsökkentőhöz csővel csatlakozik. Búvárcomputerek között is van, amelyik jeladó segítségével érzékeli és mutatja a palacknyomást.

Az aktuális mélységet mutatja. Gyakorlatilag ez is nyomásmérő, csak nem a levegő, hanem felettünk lévő vízoszlop nyomását méri. Az embernek nincs olyan érzékszerve, mely segítene a vízmélység megítélésében, így elengedhetetlen számunkra. Régebben analóg műszert használtunk, ma már a merülések közel 100%-ban búvárcomputer méri ezt az adatot.

Az eltelt időt mutatja, mely elengedhetetlen a merülési terv betartásához. Bizonyos mélységben csak adott mennyiségű időt tölthetünk el, ezért nélkülözhetetlen. Régebben analóg műszert, azaz vízálló karórát használtunk, ma már a merülések közel 100%-ban búvárcomputer méri ezt az adatot.

A búvárcomputer több eszközt is kiválthat a műszerek közül. Előnye nem csak az adatokat mutatja, a merüléstervezést is elvégezi. Az adott mélységben eltölthető idő, bonyolult matematikai modellel számítható. Régebben táblázatok segítségével terveztük meg előre a merülés idő és mélység adatait. Ma búvárcomputereink, a merülés közben folyamatosan számítják a megfelelő modell alapján a mélység függvényében az eltölthető időt, így téve biztonságossá merülésünket. Minden búvároktatási rendszer ajánlja használatát, van amelyik kötelező felszerelésként írja elő. (UEF)

Víz alatt is használható iránymutató eszköz, ahol nem állnak rendelkezésre merülésünk során iránymutató tereptárgyak, igen hasznos segédeszköz. Használatát érdemes gyakorolni.

Súlyrendszerek

Felszereléseink és testünk felhajtó erejét (főként a búvárruha hatása) súlyokkal kompenzáljuk, hogy a víz alá tudjunk merülni. Leggyakrabban a búvár ólomövet visel a derekán, melynek két fő fajtája van: Normál heveder gyorscsattal melyre felfűzzük az ólomtéglákat, avagy „Zsebes” ólomöv, ahol a gyári zsebekben helyezzük el a súlyt. Ebben az esetben általában nem kemény ólomtéglákat, hanem ólom söréttel töltött kis zsákokat használunk, melyek a kemény tégláknál kényelmesebb viseletet biztosítanak. A súlyokat gyakran helyezik el a búvármellényben, hogy ne „húzzák” a búvár derekát. Ebben az esetben, speciális „súlyintegrált” búvármellényre van szükség, melyből a „súlyzsebek” egy mozdulattal eldobhatók. Tudni kell, a súlyrendszer (legyen az öv vagy integrált súly), a kedvtelési búvárfelszerelésekben, egy mozdulattal oldható (eldobható) kell legyen. Ez biztonsági előírás.

Kiegészítők

Kedvenc kiegészítő felszerelési tárgyam, mely rendkívül élvezetessé teheti a merülést. Bevilágíthatok üregekbe, nagyobb mélységben előcsalogatja a valós színeket, a szürkés kékes zöldes világ helyett színpompás élőlények tűnnek elő. Sajnos csak a nagyobb fényerejű lámpák adnak nagy élményt. Érdemes a 3000 lumen fényerőt közelíteni a kiválasztásnál. Régen ez csak nagy nehéz kaniszteres lámpákkal volt megoldható, azonban a led technika elterjedtével, ma már kis kézilámpák is igen nagy fényerőt biztosítanak.

Felszerelésünk szállításánál megfelelő hordeszközről is gondoskodni kell. Ez lehet erre a célra készült „professzionális” búvártáska, vagy egy hirtelen elővett IKEAs szatyor, vagy egy műanyag láda. Miután nagyértékű felszerelésekről van szó, a megfelelő tárolásról és szállításról is érdemes gondoskodni.

Ezzel jelöljük meg a merülés színhelyét, jelezzük a hajóknak hol fogunk vízfelszínre emelkedni. Szervezett merülés esetén a merültető cég gondoskodik róla, egyéb esetekben a búvárnak kell kihelyeznie. Dekompressziós merüléseknél kötelező felszerelési tárgy, mely jelzi a víz alatt lévő búvár pozícióját, s segíti a megálló mélységének betartását. Fajtái, a felhasználás céljától változnak méretükben és kialakításukat tekintve. Áramlásos, hullámos merülések esetén kedvtelési búvároknak is gyakran előírják biztonsági okokból.

A búvárcomputer több eszközt is kiválthat a műszerek közül. Előnye nem csak az adatokat mutatja, a merüléstervezést is elvégezi. Az adott mélységben eltölthető idő, bonyolult matematikai modellel számítható. Régebben táblázatok segítségével terveztük meg előre a merülés idő és mélység adatait. Ma búvárcomputereink, a merülés közben folyamatosan számítják a megfelelő modell alapján a mélység függvényében az eltölthető időt, így téve biztonságossá merülésünket. Minden búvároktatási rendszer ajánlja használatát, van amelyik kötelező felszerelésként írja elő. (UEF)

Ezt a szót már a kezdő tanfolyam előtt is sokan ismerik, anélkül, hogy használatáról információjuk lenne. A nitrox nitrogénből és oxigénből álló gázkeverék. Az a nitroxot melyben 21% az oxigén és 78% a nitrogén (valamint 1% egyéb nemes gázt tartalmaz, mellyel nem szoktunk foglalkozni) nevezzük levegőnek, ez alkotja légkörünket, s ezt használják a hobbi búvárok merüléseikhez. A tengerek kutatása során merült föl az igény, hogy hosszabb időt tölthessenek a búvárok a víz alatt. A cél elérése érdekében,több mint 50 évvel ezelőtt, az amerikai óceán és légkörkutató szervezet (NOAA – National Oceanic and Atmospheric Administration ) munkatársai kevesebb nitrogén és nagyobb oxigén tartalmú keverékkel kísérleteztek – sikeresen. Ezen módszerrel a merülések során elérhető maximális mélység a nagyobb oxigén tartalom miatt csökkent, ám az ott eltölthető idő jelentősen megnőtt. A gyakorlati felhasználás során két keverék aránya bizonyult a leghasznosabbnak: a 32 és a 36% oxigént tartalmazó nitrox. Ezért ezt elnevezték NOAA1 és NOAA2 keveréknek, s merüléseik során standard keverékként használják ma is. Bővebb információval szolgál bármely búváriskola nitrox tanfolyama, mely képesítést is ad magasabb oxigén tartalmú gázkeverékek használatához.

Gázkeverékünk analizálásához (oxigén részarányának meghatározása) elektromos műszert használunk, melynek szenzorán először levegőt engedünk át addig, míg a mért érték stabilan egy érétken áll meg. Ekkor műszerünket 20,9 – 21,0 % közé állítjuk. Ez az eljárás a kalibrálás mely minden mérést meg kell előzzön. Ez után következik a tényleges mérés, ahol a kalibráláshoz hasonlóan, hosszabb ideig engedjük át keverékünket. A mért százalékos értékből kiszámoljuk a maximális használati mélységet (MOD), majd mindkettőt felírjuk a a palackon található matricára.

Búvároktatási rendszerek

A búvár oktatási rendszerek nagyon hasonlóak világ szerte. Két nagyobb csoportot lehet megkülönböztetni: „amerikai típusú iskolák” és a búvárvilágszövetséghez a CMAS-hoz kötődő iskolák.

Egyik adott iskolát – oktatási rendszert sem helyezném a másik elé. Mindenütt találunk jó oktatókat és jó körülmények között, megfelelő felszereléssel, igényesen megtartott tanfolyamokat. S a legjobb minőség-ellenőrzés mellett, a legnagyobb világcégeknél is előfordulhat „tágabb lelkiismerettel” dolgozó oktató kolléga.

Ezért javasoljuk, a búvárkodást hobbyként választó sporttársainknak, kezdjék az ismerkedést a választott iskolában, klubban egy próbamerüléssel, ahol személyesen is megismerkedhetnek leendő oktatóikkal, a tanfolyam körülményeivel, időbeosztásával.

Nálunk ismert oktatási rendszerek, a teljesség igénye nélkül:

Jelenleg, az évente a világon a legtöbb minősítést kiadó oktatási szervezet. 1970-ben alapította Bob Clark az USA-ban. (Érdekesség: a búvártörténelem szerint 3 oktatási rendszer az SSI, a PADI és a PDIC egy a Colorado állam béli Fort Collinsban lévő garázsból indultak világhódító útjukra) 1999-ben Robert Stross vezetése alatt német többségi tulajdonba került, s jelentősen megújult, a tananyag és webfejlesztéseknek köszönhetően. 2014-ben a MARES felszerelésgyártó cégcsoport vásárolta meg. Újabb fejlesztések után, sok nyelven elérhető online tananyaggal, online merülési naplóval és online búvárkártyával rendelkezik. Egyedülálló szolgáltatást vezettek be 2016-tól, az SSI open water tanfolyamokon, a képzés idejére ( max 6 hónap), a kezdettől – a vizsgáig, a Dive Assure biztosítótársaság biztosítja a hallgatókat búvárbaleset esetére – ingyenesen.

Jól hangzó angol eredetű név, egy magyar céget rejt. A 2000 évben indult oktatási rendszer igen gazdag igényes magyar nyelven íródott tananyagaival hívja fel a figyelmet magára. Új rendszer lévén, a legújabb oktatási elveket vallja. Az első volt a világon, mely (már indulásakor) bevezette hallgatói részére a búvárcomputer kötelező használatát. Magyar országon igen népszerű, azonnali kártyakiadása és a tankönyvek igényes tartalma miatt. A UEF a búvárvilágszövetség azaz a CMAS tagja, így nemzetközi elismertsége is biztosított. Környező országokban az elmúlt néhány évben kezdett elterjedni.

1966-ban alapította John Cronin és Ralph Erickson, s hamarosan a világ legnagyobb, legtöbb minősítést kiadó oktatási rendszere lett. Ezt az előkelő helyet őrizte 2014-ig azaz több mint 4 évtizedig. (Érdekesség: a búvártörténelem szerint 3 oktatási rendszer az SSI, a PADI és a PDIC egy a Colorado állam béli Fort Collinsban lévő garázsból indultak világhódító útjukra)

Francia országban 1958-ban alapították 13 európai ország, valamint az USA és Brazília egyes búvárszervezeteinek szövetségeként. Első elnöke Jacques-Yves Cousteau kapitány volt. Az „amerikai rendszerű” oktatási szervezetektől kismértékben eltérő a minősítési rendszere, s ellentétben ezekkel az iskolarendszerekkel, nem csak a hobby és technikai búvár merülésekkel foglalkozik, hanem felöleli a búvárkodás összes tevékenységét, a szabadtüdős vadászattól, a készülékes merüléseken, víz alatti versenyzésen át, egészen a tudományos kutatásokig. Hazánkban számos oktatója van, a Magyar Búvárszövetség is a CMAS világszervezetének a tagja.

Az Amerikai Egyesült Államokban alapították az 1960-as években. A szervezet kezdetben kizárólag oktatók képzésével foglalkozott, ma már az alapok megszerzésétöl a technikai oktató szintig lehet eljutni a PDIC tanfolyamain. (Érdekesség: a búvártörténelem szerint 3 oktatási rendszer az SSI, a PADI és a PDIC egy a Colorado állam béli Fort Collinsban lévő garázsból indultak világhódító útjukra) Magyar országon jelen pillanatban egy búvároktató képviseli a szervezetet.

Az oktatási szervezetet Albert Tillman alapította 1959-ben az USA-ban. Nonprofit szervezetként hirdeti magát az iskolarendszer. Az amerikai hadsereghez való egykori kötődése ma is fellelhető az oktatás folyamán, helyenként szigorú gyakorlatokban. Hazánkban is elterjedt, sok oktatója van.

ANDI néven alapította a szervezetet az USA-ban Ed Betts és Rick Rutkowski. A nitrox-os merülések (levegőnél magasabb oxigén tartalmú légzőgáz) előnyét hirdető iskola, a modern és biztonságos merülést hirdeti, s a „NIROX” keveréket „ SAFE AIR” néven mint általános légzőgázt ajánlja a kedvtelési búvároknak. Említést érdemel hogy Rick Rutkowski több mint 30 évig foglalkozatt a NOAA szervezeténél búvár és hiperbár képzéssel, mielőtt nyugdíjba vonult, s megalapította oktatási rendszerét. Magyarországi képviselője e rendszernek tudomásom szerint nincs.

A szervezetet Rick Rutkowski alapította 1985-ben IAND néven, majd 1992-ben mikor Tom Mount került a cég élére, kapta meg mai nevét az IANTD. Alapvetően technikai búvárkodással foglalkozó szervezet. Nem véletlenül, alapítója Rick Rutkowski több mint 30 évig foglalkozatt a NOAA szervezeténél búvár és hiperbár képzéssel, mielőtt nyugdíjba vonult, s a búváriparban kezdett tevékenykedni.

Ez a búvároktatási rendszer kifejezetten kevertgázos mélymerülésekkel foglalkozik. Ez a tevékenységük egészült ki 1999-ben hobby azaz rekreációs búvárok oktatásával SDI Scuba Diving International néven. Így a többi nagy szervezethez hasonlóan ma már az alapképzéstől az extrém merülésekig teljes a képzési rendszerük. Több szervezeti változás után, ma ismét van hazai képviselete

Egy új oktatási szervezet. Igen jól működő számítógépes aplikációval és modern online tananyaggal rendelkezik: angol, olasz, japán és spanyol nyelven. Hazánkban jelenleg még nem képviselteti magát, magyar nyelvű anyagai még nincsenek. 

Búvártanfolyamok menete

Alapfokú búvártanfolyam / búvártanfolyam kezdőknek – Hogyan válasszunk?

Legfőbb tanácsunk, hogy a tanfolyam elkezdése előtt próbáld ki a merülést uszodában vagy nyíltvízi környezetben. Így megismerkedhetsz leendő oktatóiddal, az időbeosztással és a körülményekkel. A próbamerülés árát az oktatók gyakran beszámítják a tanfolyami díjba.

Részvétel feltételei búvártanfolyamon:

  1. Jelentkezés
  2. Felelősség átvállalási nyilatkozat kitöltése
  3. Egészségügyi nyilatkozat kitöltése és orvosi vizsgálat (nem mindenhol kötelező, Magyarországon igen)

Bármelyik fent bemutatott, elismert búvár rendszert választjuk az alapfokú búvárképzés 3 fő részből áll: elméleti, uszodai és nyíltvízi képzésből.

Az elméleti tanulást (mely lehet tantermi előadás, otthon tanulás vagy interaktív online tananyag) mindenképpen konzultáció és elméleti vizsga követi, melyen a leendő búvár számot ad a legfontosabb búvárismeretekről. Ennek célja, hogy biztonságosan és felkészülten vághasson bele a vízalatti világ megismerésébe.

A vízi jártasság megszerzése uszodában, vagy kis mélységű, biztonságos körülményeket nyújtó tengeröbölben történik. Ezeken a foglalkozásokon a hallgató megismerkedik azokkal a gyakorlatokkal, melyek merülését biztonságossá és kényelmessé teszik. Ez a tanulás egyik legfontosabb szakasza. A gyakorlatok egymást követik, részben egymásra épülnek, így ha a hallgató mindet végig csinálta akkor megismerkedett a felszerelés kezelésével, elő tudja készíteni, le- és felvenni, képes benne merülni, lebegni és a maszkját a víz alatt kiüríteni. Van akinek hamarabb érnek be a gyakorlatok, van akinek több gyakorlás szükséges. NE ADD FEL! Mindenki meg tudja tanulni, ha akarja.

Nyíltvízi, azaz élővízi képzés. Általában minimálisan 4 merülést ír elő az oktatási rendszer, de sokszor ennél többre van szükség. Sokan vizsgának, búvárvizsgának hívják, de valójában nem az. Ez a már megszerzett tudás gyakorlása, használata valós körülmények között. Minden merülés elején be kell mutatni néhány gyakorlatot a tanultakból, majd a merülés hátralevő része már természetjárás, az élővilág megfigyelése.

A siekres búvárvizsga a fenti lépések komplex folyamatának eredménye, amely magában foglalja a szükséges nyomtatványok és a búvárnapló kitöltését, az elméleti ismeretekből írt tesztet, az uszodai gyakorlatok elsajátítását, majd a nyílt vízi merülések lebonyolítását. Az utolsó sikeres merülés után, az oktató gratulációja mellet, a hallgató megkapja a nemzetközi érvényű búvárigazolványát. E minősítés birtokában merülhet nyíltvízi körülmények között bárhol a világon, maximálisan 18 méter mélységig.

A búvártanfolyam költségei

A tanfolyam megkezdése előtt érdemes megismerni annak pontos költségeit, összetevőit. A következő ajánlatok esetén, különösen érdemes rákérdezni az összes részköltségre, a rejtett költségek miatt, melyek miatt az olcsó sokszor a drágább lesz.

  • akciós búvártanfolyam
  • olcsó búvártanfolyam
  • ingyen búvártanfolyam

A tanfolyam során felmerülő költségek:

  • Elméleti oktatás
  • Tananyag (lehetőleg anyanyelven)
  • Uszoda (belépő, felszerelés, levegőtöltés, oktatás)
  • Nyíltvíz (bázisdíj, merülési díj, felszerelés, levegőtöltés, oktatás)
  • Nemzetközi búvárigazolvány (avagy regisztráció)

Érdemes számolni vele, hogy ezekhez az alapköltségekhez általában utazási- és szállásköltségek is társulnak majd.